Jöttek a vendégek, akik miatt sütöttünk (ill. anyu :) ). Délelőtt gépeztem, végeztem a dolgom, mint szokásosan… neveldék, naplós oldik, az enyém szerkesztése… Ebédeltünk. Aztán 14:30 körül jött az unokatesóm és játszott a neten. Az egyik motorbicajos játék nem akart elindulni! Gyorsan eljutott a 80%-hoz, de 10 percig tartott, mire 81%-á vált. Kár, pedig jó játéknak tűnt… Aztán játszott olyat is, h az osztályban ültek a diákok és a tanárnő magyarázott. Ha pl. rákattintott a krétás dobozra, az leesett és a tanárnő ment felvenni, közben ahogy leguggolt, kilátszott a bugyija és minden fiú képe melett és nyelvét kiöltő, nyálát csorgató banán jelent meg :D Minél több pontot (tehát nyálcsorgató banánt) kellett szerezni. Meg volt olyan is, hogy kevertél össze italokat koktélnak, aztán az ember megkóstolta és mindig más történt vele, a koktél minőségétől függően: bezöldült és hányt a pult alá, tüzet okádott, olyan szülinapi bulikon használt fújókába fújt, ezzel jelezve, h sok az alkohol, aztán mikor túl savanyú volt, akkor elkezdett köhögni és levegő után kapkodni, mire végül a mennybe szállt, vagy épp megforgatta a szemeit és elájult, mint mikor leesik egy bábu. Remélem ezzel most nem untattalak… Közben persze megjöttek unokatesóm szülei is (mert ők beugrottak nagyiért és még beszélgettek nála), szóval nagyi is velük és utolsónak nagymamáék. Szokásosan pénzt kaptam. Meg már a Mikulás-csomagok is megérkeztek. Annyi finomság volt ott… Inkább nem is sorolom, biztosan csorogna a nyálad, mint azoknak a banánoknak a játékban :) Mondjuk nem tudom mennyire ismeritek, ti MO-iak a “banánki dezertet” :) Mikor keresztenyuék nagyival elmentek, nagymamáék mellett kellett gubbasztanom és hallgatnom a kerti és öregember-dumát. Nem is bírtam sokáig, inkább elszöktem a géphez :) 
Még tanulni is kellett volna ugyebár, de semmi kedvem nem volt. Elfoglaltam egy időre a fürdőszobát, aztán az ágyból néztem az SHS-t (Slovensko Hľadá SuperStar/ez olyan, mint a Megasztár). Még dumcsiztunk Timivel aztán 11 után elaludtam…