Kedden voltunk anyuékkal vásárolni, vettem gatyát, pulcsit, cipőt, melegítőt, kabátot… Erre mindre szükségem volt. Az esőben vártam rájuk (na jó, csak olyan kis potyorászó akármi volt, nem eső), mert késett a busz. Achh jajj… Kint, az iskola kapuja előtt vártam rájuk… Ugye tudjátok, h szeretek furcsa, kódokban beszélő lenni? Na az előbbi is az volt. De a többire nem foglak figyelmeztetni titeket. Elolvastam a régi bejegyzéseket és minden kódolt szövegre még emlékszem, tudom, mit takarnak! Szerda a hosszú napok egyike volt, a csütörtökre nem is igazán emlékszem… Vagyis csak arra, ahogyan rájöttem valamire… Pénteken épp emiatt 7x-es hülyének neveztem ki magam (eddig 6x-os voltam) Írtam még csütörtökön egy hosszú kódolt vallomás-szöveget, pénteken kibővítettem és elküldtem. És most mineden kódolt szöveg ezzel lesz kapcsolatos. Legalábbis egy ideig, de remélem nem sokáig... Tegnap épp ezért vertem az asztalt és tán még el is pirultam, meg meglepődtem, megijedtem, kimondottan féltem, kissé megkönnyebbültem és nagyon nagyon szégyelltem magam. Azt még most is. Meg még most is sajnálom és reménykedek, h jól fog elsülni a hétfő. Meg a többi nap még nagyon nagyon sokáig. Am. pénteken fél órával hamarább végeztünk, de már nem értem el az előző buszt. Vártam Szilvivel a szüleire, mert mentek vásárolni :) Közben 2 részre osztva 30-ason ment a zene és kiabálós, tönkretevős kedvemben voltam. És nem akarok. Valahol ott belül igen, de nem akarok akarni! :D Jól van, nem kínozlak titeket azzal, h nem értetek, meg nem tudjátok, miről van szó… Pá.