2014. január 1. - szerda
Megint gyagyognák sokmindent. Csak hogy kiírjam magamból azt, amit nem szabad hangosan kimondani. Hogy ebben az évben az első másodpercben az első gondolatom HOZZÁ fűződött. Hogyan reagálnék, ha véletlenül összefutnánk? Nem állnám meg, nem hiszem, hogy vissza tudnám tartani magam... semmi rosszat nem tennék, de lehetetlennek tűnik leplezni, hogy fontos nekem. Aludni is együtt mentünk, s mellette ébredtem. Csoda, hogy nincs kedvem kimászni az ágyból? S őtültséget csináltam, a kedvencekbe raktam minden egyes videót... nem baj, lesz mit hallgatnom. Csak az a baj, hogy mintha direkt nehezíteném meg magamnak. Sokminden kimaradt. Annak ellenére, hogy alig történt valami, rengeteg minden történt. Most más jelenetet játszok le magamban újra és újra, nem azt, amit nyáron. Most nem érzést, most... mit írjak? Nem írhatom le azt a bizonyos szót. Annyit írok le, kib. erős szél :D :D De nem, nem a szél jár a fejemben, tudjátok ti nagyon jól, hogy mi :) S Jaro azt írta, úgy hallotta, kapcsolatban vagyok, hát tévedett, de nagyon, ez még nem jelent kapcsolatot, valaha több volt az, ami jelenthette volna, de mégsem jelentette. Szóval novemberben egész Léva tudta, h pasim van? Jó nekik, bár én tudtam volna, nem ők...
A Divából megnéztem az 5. évadot. Most újra Bones-ozok, le vagyok maradva, a G.A-val pedig túlzottan előre vagyok. És a Bones-ból is csak azt tudom leszűrni, h a régi részek, ahol Angela meg Hodgins tök cukik voltak egymáshoz, igen, hatásvadász jelenetek voltak, de csak az jutott eszembe róluk, ez még nemrég nekem is megvolt... a május/június nemrég volt? Hát akkor.
Karácsonyra anyuéktól notebookra kaptunk táskát közösen, Timitől meg Szabó Magda könyvet kaptam, az Állarcosbál-t. De nincs kedvem olvasni. S azt van kedvem leírni, ha túlzottan harcolni fogsz magad ellen, olvasd el a november 3-át. Tele volt reménnyel, pozitív energiával, nem túlzottan vidám, realisztikus, de annyira kellemes. Ott szeretném folytatni. Ott szeretnék lenni most is. November 3.
Holnap megyek a városba. Könyvtár. Tanulnom kell a vizsgára. Lehethogy üzletekbe is beszaladok. Tudom, hogy nem lehet, de bárcsak szembe jönne valaki. Igazából bárki jöhetne. Bármi történhetne. Kedvetlen vagyok. Csatolnák egy számot, de nem szabad. Elég, h meghallgattam és megnéztem a szövegét. Fogjatok erősen, kötözzetek össze, ne csináljak badarságot. Megígértem... de a november 3-at visszahoznám. Nem kell, nem számít, nincs értelme, de megnyugtat. Benyomok egy Bonest inkább. Tartsatok vissza. Korizni majd februárban megyek. S amekkora szerencsém van, az ellenkezője fog történni, mint amiben aznap reménykedni fogok. Most abban reménykednék lássam, de ő ne vegyen észre. Kicsit sokat akarnák, ugye? :D
|