Egyedül
Fáj, hogy búcsú nélkül elmentél,
Mesében valóságot teremtettél.
Már csak gondolatban szállunk,
De többé nem ér össze puha vállunk.
Egyedül alszom el,
Nem vagy itt, mikor kell,
Egyedül barangolok a mában,
A fekete, búskomor mai világban.
Éjjel vonyítanak a farkasok,
Egyedül alszom el és Rád gondolok.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Nagyon szépen és romantikusan tudsz fogalmazni :)