KISANNA ERDŐORSZÁGBAN

ÍRTA: SZÁSZ IMRE
RAJZOLTA: SZÁNTÓ PIROSKA

SZEREPLŐK: író, mesélő, író lánya, tölgyfa

Szász Imre kislányának írt egy könyvet. Ebben a könyvben megismerkedhetünk az erdővel és lakóival. Mesél neki az őzről, a sümegi őzek történetéről, a mátyásmadárról, a vaddisznókról, a különféle madarakról, a baglyokról, a Marci bagolyról, a sólyom történetéről, a gombákról, a viharról, a rókáról, a hörcsögről, a görénycsaládról. Elmeséli még neki az erdész bácsi történetét az uhuról és a tölgyfa meséit is.

         A tölgyfa reggeli meséjét reggel elmeséli neki, ahol a Vitt nevű bátor, gyors repülésű fecskéről van szó.
Élt egyszer egy Vitt nevű fecske és a többi madár. Még nem ismerték a telet. Amikor fagyni kezdett, sorban pusztultak el az állatok. Vitt meg akarta menteni őket, és a mamuttól megkérdezte, merre van melegebb. Elröpült megkeresni az a helyet, megtalálta és elvezette oda a többieket. Nekik az életüket megmentette, de ő meghalt.
         A tölgyfa déli meséjét délben mondja el lányának, ahol a Bó nevű öregemberről mesél.
Volt egyszer régen egy Bó nevű ember, aki az erdőben lakott. Az állatoknak lakóhelyet talált, ezzel segített rajtuk.
         A tölgyfa esti meséjét pedig este mondja el neki. Ebben egy kis vándorcsillagról van szó.
A kis csillag lecsúszott a szivárványon, és nem tudott visszajutni a többi csillaghoz. Meg akarta keresni a legokosabb lényt, amely segített volna rajta. Jó tanáccsal segítették meg rokonai – a tengeri csillagok.

          Ezek közül a történetek közül a tölgyfa meséi tetszettek nekem legjobban. Mert a fecske feláldozta magát a többi madárért, az öregember segített az állatok baján és a csillag pedig bátor volt, nem adta fel a harcot.
 

Ezt a fogalmazást már egyedül írtam és mikor kész lett, átmásolás előtt adtam csak anyunak megnézni. Meg volt vele elégedve. És én is meg vagyok. Ehhez nem is lehetett többet leírni. Amúgy ez is jó kis könyv, szép történetek vannak benne, akik szeretik a természetet, azoknak biztos tetszeni fog (persze ez is kicsiknek szól...) Vittet nem fogom elfelejteni, igazán szép a története, megmentette a többi madarat... és a kicsi lehullott csillag is még előttem van, ahogy elképzeltem :) Ehhez már én rajzoltam - Vittet, a fecskét. Ahogy a könyvben volt. De azóta emlékszem mindig büszke voltam arra, milyen szép fecskét tudok rajzolni :D :D :D (amúgy madarat máig is szívesebben rajzolok, mint emlőst - szőr miatt...)

Készült: 2009. november ??
Utoljára változott: 2011. augusztus 19-én 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.